IV. rész

Sziasztok! Meghoztam az új részt, jó olvasást! ;) Bocsi, hogy így megkésve.

    -....mint Harry és én.-mondta Jade, a szemeim pedig kikerekedtek. Nem hittem el, amit mondott. Ez lehetetlen.
   -Jade..-kiáltottam el magam, mire barátnőm furán nézett rám-mi-miért regisztráltatok Harryvel az X-factroba? Én nem ...én nem tudok énekelni-fakadtam ki, és a sírás kerülgetett.
   -Pezz, ne hülyéskedj, ilyen hanggal nem tudom miről beszélsz. Csodásan énekelsz. Neked ott a helyed. Nincs mese, te énekesnőnek születtél.
   -Talán igazad van-mosolyogtam rá-de akkor végig ott lesztek velem, sőt még jobb. Te is jössz.-kacsintottam egyet az én drága barátnőmnek.
   -Na,na,na...erről szó sem lehet. Én tényleg nem tudok énekelni, felejtsd is el.
  •Hirtelen megcsörrent Jade telefonja is. Fogalmam sem volt, hogy ki lehet az, de egy sejtésem volt. "Véletlen" elkövettem ellene egy aprócska "csínyt" és beneveztem az X-factorba, bár ekkor még sejtésem sem volt, hogy engem is beneveztek. Jade arca hirtelen fehér lett és nagyokat pislogott. Mikor letette a telefont mérges pillantással nézett rám, és pedig csak megrántottam a vállam, mondván, hogy semmi közöm sincs hozzá.
   -Perrie Louise Edwards mégis hogy képzelted, hogy benevezel ebbe a versenybe mikor tudod jól, hogy nincs hangom és énekelni sem tudok?!
   -Héééé Jade, Harry is bent volt-igen, a tipikus fogjuk a másikra-ő volt az aki kitalálta az egészet, én csak jelentkeztem. Szóval vele is kiabálj légyszi.
 •Jade elvonult telefonálni, gondolom Harryvel beszélhetett, hiszen csak ennyit lehetett hallani: Nem, Harry nem, én nem megyek, nem , hagyjál, nem, nem tudok énekelni, nem, de, igen, Pezz, igen, mit, nem, hagyjál, nem, jó, szia. Ennél értelmesebb beszélgetést még sosem hallottam. Hasamat fogtam a nevetéstől, barátnőm pedig nem értette, hogy nekem mi a bajom.
   -A..a...a..te..te..telefon-alig bírtam elmondani neki, de a végén már ő is velem együtt nevetett.
Rám jött az 5 perc, és elkezdtem ugrálni meg kiabálni, de szerintem már mindenki megszokta, hogy milyen vagyok.-Együtt megyünk az X-factorba, együtt megyünk az X-factorba-a végén már Jade is csatlakozott, a srácok pedig rajtunk nevettek, tapsoltak és néha-néha füttyögetek is.
•Szóltak, hogy visszaszállhatunk a vonatra. Szerencsére hatástalanították a bombát, így már biztonságban utazhattunk a kitűzött célunkig.


•Megérkeztünk a szállásunkra. Elképesztően szép volt. Az udvaron egy hatalmas medence volt, amit később már biztosan használatba is veszünk. Körben napozóágyak voltak, amik kedveztek azoknak, akik kicsit sütkérezni is akarnak. Kis apartmanokban kaptunk szállást. 2-2 személyesek voltak. Mondanom sem kell, hogy Jade-del leszek együtt. Hamar elfoglaltuk a helyünket, a bőröndöket bedobáltuk az ágyainkra, és már is a bikiniket kerestük Jade-del. Az osztályfőnökünk a fejét fogta, mikor látta, hogy szinte már mindenki a medencében pancsol, és egymás fröcsköli. A parton csak egy-két lány volt, akik elmondásuk szerint nem fogják összevizezni magukat, mert ők inkább csak napoznak, mivel az fontos, hogy szép napbarnított bőrünk legyen...blablabla..üres duma. Persze ők az osztály kis üdvöskéi, velük nem érdemes vitatkozni, hisz mindig nekik van igazuk. Néhány srác meg nyal nekik, mivel szerintük bomba jó csajok. Nem vagyok beképzelt, de azért ez kicsit erős. Meg kell csak őket nézni...plasztik az összes. A barbie babákon nincs ennyi vakolat mint rajtuk. Gondolatmenetemből Calum zökkentett ki. Nagyon jó fej. Bírom őt is és Luke-ot is.  Calum volt olyan kedves, hogy a vállára kapjon és velem együtt ugorjon bele a medencébe a többiek közé. Felúsztam a medence aljáról, és Calumot kezdtem ütlegelni, aki csak nevetett. Szerencsémre a barátnőm se járt jobban, mivel őt Luke kapta fel, és ugrott be vele a vízbe.

 •Kezdett esteledni, ezért az osztályfőnökünk megkért minket, hogy menjünk és öltözzünk át, mert indulunk lassan vacsorázni. 8-kor sikerült mindenkinek a gyülekezőponton lennie, így elindultunk a szálloda éttermébe, ahol elfoglaltuk a számunkra fenntartott asztalokat. Jade-del, Calummal és Luke-kal ültem egy asztalnál, és vártunk az ételre. Barackos gazpacho és andalúz kagylósaláta volt a vacsi. Sosem ettem még egyik ételt sem, de nekem nagyon bejött. Vacsora után távoztunk az étteremből, és az egész osztály leült a medence széléhez, ahol beszélgetni kezdtünk. Szóba került, hogy ki mit tervez a jövőben. Rajtam volt a sor.
   -Világ életemben szerettem volna énekes lenni. Bár szerintem nincs olyan jó hangom, mint ahogy azt mondják. De két jó barátom jelentkezett a nevemben az X-factor UK-be, amiről én semmit nem tudtam, egészen addig, amíg a bomba riadó alatt fel nem hívtak, hogy beválogattak, és 10 nap múlva lesz egy meghallgatás Londonban. Tényleg nem tartom magam egy jó énekesnek, de szerintem ha csak egy próba is, de nem árthat. Vagy sikerül vagy nem. De bízom benne, hogy bekerülök az élő showba.
Mindenki csodálkozva bámult rám. Senki nem hitte el, hogy mit beszélek. Az egyik srác-név szerint Josh- felfutott a szobájába és lehozta a gitárját. Elkezdte pengetni, majd a többiek megszavazták, hogy énekeljek. Bár kicsit ellenkeztem, és mondom, hogy Jadet is behívták. Nem kellett több senkinek. Megkaptuk, hogy akkor énekeljünk együtt. Josh elkezdett játszani egy régebb számot, Jade és én pedig énekeltünk. A szám végén mindenki tapsolt, de persze az osztály üdvöskéi lenézően bámultak ránk.
   -Hé Josh, mit játszottál az elébb?-kérdezte érdeklődve Calum.
   -Az ATC-től az All Around The World-öt.
   -Haver, ez fantasztikus volt. Csajok, ti pedig......hűűű...hát megértem miért hívtak be titeket az X-factorba. Bennetek tényleg meg vagy az a bizonyos X.
   -Gyerekek, most már vonuljatok el a szobáitokba, kicsit későre jár, aludni még nem kell, de halkan legyetek már, hogy a többi vendéget ne zavarjátok. Nem szeretnék panaszt hallani rátok.-hangzott el a tipikus osztályfőnöki beszéd.
Mindenki elvonult a saját lakrészére. Hamar lezuhanyoztunk, és ahogy kijöttem a fürdőből egyből kopogtak is az ajtónkon, majd a a fiúkkal találtam szembe magam. Hátuk mögül elővették a piás üvegeket, és be is jöttek. Hamar előkaptam a szekrényből néhány poharat, amit hamar meg is töltöttek. Iszogattunk, beszélgettünk és hülyéskedtünk.

Jade kitalálta, hogy menjünk sétálni, azonban furcsa hangokat hallottam.Összerezzentem. Calum és Luke mondták, hogy tuti csak szívatom őket, mivel nekem azért szokásom megviccelni a többieket. Pedig most az egyszer nem szórakoztam, tényleg hallottam valamit. Calum kinézett az erkélyünkről, de semmit nem látott, majd a bejárati ajtót nyitotta ki, de ő ott sem látott semmit. Nem hittem el neki, hogy tiszta a terep.
   -Az lehetetlen Cal. Hallod, én hangokat hallottam. És most nem én szórakozom, esküszöm.-tettem fel a  kezeimet.
   -De Perrie semmi nincs sehol. Teljesen üres az egész udvar, és a bejárat körül sincs semmi.
   -Jó, nem érdekel. Tuti csak te nem láttad. De Jade, ugye te hiszel nekem?
   -Pezz, hiszek neked, de lehet, hogy tényleg igaza van Calnak, és nincs kint semmi, csak valahonnan a távolból hallatszott ide valami zaj. De ha akarod, akkor menj nyugodtan és nézz körül.
   -Jó, rendben. Akkor én is körül nézek, hátha én látok is valamit.
Kimentem az erkélyre. A medence körül és az egész udvaron csend volt. Már biztos mindenki az igazak álmát alhatta. Azonban hirtelen két alak, pontosabban csak az árnyékukat lehetett látni. Bár nem tudtam mik vagy kik lehettek azok, de az árnyék formájából ítélve két ember....talán. Újra sötétség. Eltűntek. Pár perc múlva a bejárat előtt hallottam trappolást. Kinéztem az ajtón, de nem láttam semmit.
   -Üres...sehol senki...ez furcsa-gondoltam magamban. Hirtelen két oldalról megütögették a vállam, én pedig elsikítottam magam, majd megláttam, hogy mi okozta a furcsa zajt.
   -Azta rohadt életbe, ez nem lehet igaz......

by: Laura Xx

Nem lett egy nagyon hosszú rész, de szerintem elég eseménydús. Remélem elnyerte a tetszéseteket. Bátran kommenteljetek és iratkozzatok fel. ;)

Puszi <3 :*